"II. János Pál és XXIII. János szentté avatására készülve – Alberto Bottari de Castello apostoli nunciussal beszélgettünk 2014. április 25. péntek 09:00"
Quotes:
- Magyarország apostoli nunciusa Észak-Olaszországból származik, mint XXIII. János, akinek pápasága idején papi szeminarista volt. II. János Pál pápa személyesen szentelte püspökké 2000-ben
- XXIII. János
- Nagy hatású ember volt: ahol csak megjelent, érezni lehetett a szeretetét.
- Emlékszem élete utolsó pillanataira, amelyeket a rádió és a televízió is közvetített. Az emberek tudták, hogy beteg, és amikor közeledett halálának pillanata, térden állva imádkoztak a Szent Péter téren. Szentmisét mutattak be a Szent Péter-bazilikában, és a mise végén Szent János evangéliumát olvasták fel: „Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige." A pápa abban a pillanatban hunyt el, amikor a pap azt olvasta: „Föllépett egy ember, az Isten küldte, János volt a neve." Megrendítő pillanat volt, szinte János pápa felmagasztalásaként hatott. Tudtuk, hogy elmélyült, imádságos lelkületben élt, és igazi atyja volt népének. Halála mélyen megrendítette az egyházat és a világot.
- Emlékszem, amikor az első zsinati szekció végén a hívek este kimentek a Szent Péter térre gyertyákkal a kezükben.
- Amikor meglátta azt a sok embert, mégis kinyitotta az ablakot, és beszélt hozzájuk. Elmondta, milyen nagy, örömteli esemény zajlik odabent, az egész egyház együtt halad az Úr felé. Majd hozzátette: „A természet is részt vesz benne, nézzétek, telihold van" – ekkor már nagy meghatottság lett úrrá az embereken. Végül így szólt hozzájuk: „Menjetek haza, simogassátok meg gyermekeiteket, mondjátok meg nekik, hogy ez a pápa simogatása. Köszöntsétek a nevemben a betegeket, én ott vagyok mindannyiotok mellett." Igen, ilyen ember volt János pápa. És ezzel nagy feladatot adott nekünk: ilyen figyelemmel tekintsünk az emberekre, ilyen közel érezzenek magukhoz minket.
- a Falakon kívüli János, a Falakon kívüli Szent Pál-bazilika mintájára –, mert véget vetett annak az elképzelésnek, hogy a pápa bezárkózva él. Ő kilépett a Vatikán falai közül, a falakon kívülre ment.
- János pápa valóban olyan volt, mint egy plébános, aki közel van az emberekhez – ahogyan most Ferenc pápáról mondják.
- II. János Pál alakja elevenen él korunkban, nem csak a katolikusok emlékezetében. Mit jelent az Ön számára, hogy személyesen ismerhette, és hogy Önt is ő szentelte püspökké?
- 2000. január 6-án ott voltam a tizenkét pap között, akiket a Szent Péter-bazilikában püspökké szentelt II. János Pál pápa
- Emlékszem, oldalt álltam, amikor a felajánláskor az oltárhoz hívott minket. Jól láttam őt, rám nézett, és megborzongtam. Úgy éreztem: a pápa maga hív, hogy vegyek részt vele együtt a küldetésében!
- Nagyon mélyen látó tekintete volt, szinte belé hatolt az emberbe, beszélt hozzá: tisztelet és közeledés egyszerre volt jelen a tekintetében.
- Részt vettünk a szenvedésében, mert nem rejtette el. Sőt, még írt is egy enciklikát a fájdalom értelméről: Salvatoris misterium. Azt mondta, hogy a szenvedésben még jobban felfedezte hivatásának, küldetésének értelmét.
- Rám is nagy hatással volt, amikor imádkozni láttam. Leült a kápolnában, és olyan volt, mintha nem is lett volna jelen. Ott volt, de az Úrral volt. Nem mozdult. Valóban misztikus imádság volt ez. Az Úrral időzött.
This message was sent to you by peteratya via Diigo
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése